Vagyonszerzési illeték

 

2013  Az adásvételek illetékváltozásai

Visszterhes vagyonátruházási illetéket érintő változások

1. Visszterhes vagyonátruházás esetén egységes 4%-os illetékkulcs irányadó a vagyonszerzésre

A 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett ügyekben általános, egységes illetékkulcsként 4%-ot kell alkalmazni.
Ez az illetékkulcs irányadó a lakások, illetve egyéb ingatlanok, de az orvosi praxisjog és a tartási, életjáradéki szerződés keretében megszerzett vagyon esetében is, ugyanakkor nem érinti a gépjármű visszterhes megszerzését, mert ott továbbra is a gépjármű életkora és teljesítménye határozza meg az illeték mértékét. Nem változott az sem, hogy az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4 %, a forgalmi érték azt meghaladó része után pedig 2 %, de maximum 200 millió forint.

2. Új illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdés z) pontjában: az egyenesági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonszerzés visszterhes vagyonátruházás illeték alóli mentessége

Az új szabály mentesíti az egyenesági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházást az illetékfizetési kötelezettség alól. Az állami adóhatóság ezen ügyekben fizetési meghagyás meghozatala nélkül, az illetékmentesség tényének ügyiratra történő feljegyzése mellett dönt.

3. A35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdon (tulajdoni hányad) szerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezménye értékhatára és a kedvezmény mértéke jelentősen nő

Az illetékkedvezmény alkalmazhatóvá vált abban az esetben, ha vásárolt egész lakástulajdon forgalmi értéke 15 millió forintot nem haladja meg (a korábban érvényes 8 millió forint helyett) és a kedvezmény összege - értékhatár megkötés nélkül - a fizetendő illeték 50 %-áig terjed.

4. A lakáscsere illetékszabályainak változása

Az Itv. 21. §-ában található a lakástulajdonok cseréjére vonatkozó szabályozása jelentősen átalakult. A törvény a cserét pótló vétel szabályait rendeli alkalmazni a lakástulajdonok cseréje esetén is. Az illeték alapja ennek megfelelően az elcserélt lakástulajdonok forgalmi
értékének különbözete, az illetéket a szerző félnek kell megfizetnie, azaz nem kell már a lakástulajdonok cseréje esetén sem arányosítani az illetéket.(A lakáscsere illetékkötelezettségéhez szorosan kapcsolódik azonban a következő pontban részletezett mentesség is.)

5. Új illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjában: a negatív illetékalap mentessége lakástulajdonra vonatkozó csere, cserét pótló vétel esetén

2013. január 1-jétől új illetékmentesség került a törvény szabályai közé, amely lakástulajdon cseréje és a cserét pótló vételi kedvezmény esetén az ún. negatív illetékalapot eredményező ügyleteket mentesíti az illeték alól. Ezen mentesség alapján, ha a vagyonszerző a lakás cseréje vagy egy éven belüli értékesítése/vásárlása esetén alacsonyabb forgalmi értékű lakást szerez, akkor ez után visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetnie. Az illetékmentesség kizárólag magánszemélyek számára biztosított.

6. Új illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdés x) pontjában: a visszlízingügyletek mentessége

A mentesség az ingatlan a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzését mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a lízingbevevő, a lízingszerződés megkötéséig az ingatlan tulajdonosa volt, és a tulajdonjoga a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra.

7. A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetékére vonatkozó speciális szabály eltörlése

Az Itv. 23/C. §-ában található szabály hatályon kívül került.

8. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontjában található illetékmentességi szabály pontosítása

A mentességet mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő mellett, már az egyéni mezőgazdasági vállalkozók és a családi gazdálkodók is kérhetik a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

A kedvezmény feltételeinek teljesítésére előírt kezdő időpont módosult. Már nem a vásárlás időpontjától, hanem a birtokbaadás időpontjától kell teljesíteni az 5 éves időtartamra szóló elidegenítési és hasznosítási kötelezettséget, ezáltal a mentesség a mezőgazdasági termelőtevékenység sajátosságaihoz jobban igazodik.

Rögzítésre került, hogy a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtok összevonási célú önkéntes földcserét a törvény nem minősíti olyan elidegenítésnek, amely alapján a vagyonszerző terhére a kétszeres mértékű illetéket kell előírni. Amennyiben a vagyonszerző az 5 éves időtartamon belül elhalálozik, akkor az örökösöket kétszeres mértékű illetékkel sújtani nem lehet.

Amennyiben a vagyonszerzők az előírt és általuk vállalt feltételeket csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányadára teljesítik, akkor a kétszeres mértékű illetéket az Itv. 2013. január 1-jétől hatályos 26. § (18) bekezdése alapján csak azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetniük, melyre a korábban vállalt feltételeket nem teljesítették.

A termőföld fogalma is módosult a termőföldről szóló törvény meghatározásával egyezően.

 

Változtak a NAV-ügyintézés illetékei is!